Hírek

Az alábbiakban egy nyílt levelet közlünk, mellyel reagálunk Stephen Elekes István blogjában megjelent cikkére.
Az itt leközölt levelet ügyvédünk eljuttatta István számára is, de fontosnak tartjuk ezt itt is közölni, mivel a cikk tartalma alapján cégünkről esetleg téves kép alakul ki az emberekben.

Tisztelt Stephen Elekes István,

a minap egy általunk korábban kiközvetített jelöltünk hívta fel a figyelmünket az Ön blogbejegyzésére, amiben cégünkről –nyilvánvalóan a kellő ismeretek hiányában- meglehetősen negatívan nyilatkozik. Erre szeretnék az alábbiakban reagálni. Idézetben az Ön megjegyzéseire lejjebb válaszolok.

„Felettébb furcsa, hogy az állásközvetítő nem árulja el a (piacvezető) cég nevét és azt sem, hogy hol található (sem a cég központja, sem a munkavégzés helye pl. műhely).”

Aki járt már munkaerő közvetítő cégnél az tudja, hogy a legtöbb esetben nem árulják el a megbízó cég nevét, aminek több oka is lehet:

• a cég maga rejtve szeretne maradni (nem akar beáramló pályázatokkal foglalkozni, esetleg titkos 1-1 pozíció)
• ha a közvetítő kiadja a cég nevét, a pályázók közvetlenül oda pályáznak és ezzel saját bevételi forrását rövidíti meg (a cégek a munkaerő közvetítőnek fizetnek, ha sikerül jó jelölteket bemutatniuk, ezért is ingyenes a munkakeresők felé a közvetítés)

„Sőt, azt sem árulják el, hogy hány asztalost keresnek?”

A felvétel nemcsak a megbízó cég terjeszkedése miatt folyamatos. Jelenleg több mint 150 főre volna igény. A feltételek szigorúak. Aki a felvételi követelményeknek meg is felel, még nem biztos, hogy be is válik. Nem tudja hozni az elvárt szintet, nem tudja magáévá tenni a cégkultúrát. A magyarok, mint sok más nemzet bizony szeretnek „klikkesedni”, az „integrálódás” a többségre nem jellemző. Aki már élt külföldön és ismer magyarokat, ezzel a jelenséggel már találkozhatott.

„Ami azonban a legfeltűnőbb, és rögtön szemet szúr ebben a hirdetésben, az a 3 hónapos ingyen szállás.”

Ez a cég segítsége a kezdetekhez. Nem meglepő jelenség, de nem is elterjedt. A munkavállalók ezt a fajta segítséget szívesen fogadják.

„szakmunkás végzettség vagy több éves gyakorlat, akkor mi a francnak “tesztelnek”? És mit ? Munkaminőség? Gyorsaság? Minek kell például egy igazoltan több éves (netán évtizedes) gyakorlattal rendelkezőt tesztelni?”

Nos, a munkáltató több dolgot is tesztelhet, hiszen a legjobb felkészültségű jelentkezőket szeretné. Ez esetben néhány egyszerű feladat megoldását, a jelentkező gondolatmenetét tesztelik, aminek a központjában természetesen a minőség és problémamegoldás áll. Hiába dolgozik valaki szakácsként, orvosként vagy éppen asztalosként évekig, ha a munkához való hozzáállása, a szakértelme nem éri el a kívánt szintet. Találkoztunk villanyszerelőkkel, akik nem tudták megmondani milyen színű vezeték a fázis, a nulla és a földelés és mégis több éve dolgoztak már a szakmában. Tudjuk azt is, hogy csak azért, mert valaki 20-30 éve tanár, még nem biztos, hogy szívesen bíznánk rá a gyerekünket és más szakmákkal is van ez így. Teszteléseink során sok jelentkező nem tud egyenesen vágni fűrésszel, nem tud egy egyszerű szilikonozást elfogadható szinten megcsinálni vagy nem képes felismerni egy gipszkarton-dübelt, vagy egyéb szerszámot, pedig mindenki években méri a munkatapasztalatát.

„az osztrák cég, ill. ez a munkaközvetítő, akkor az útiköltséget – legalább (országon belül) Tatabányáig és vissza – fedezheti.”

Egyáltalán nem jellemző -még Magyarországon, magyar vagy multinacionális cégek körében sem- hogy a pályázónak kifizessék az útiköltségét, ami a munkára való jelentkezésével összefügg. Ráadásul a jelentkezők mindössze 10-15%-a felel meg a teszteléseken, ami nem lenne kifizetődő sem a munkaközvetítő, sem pedig a megbízó cég számára. Mi az osztrák cég figyelmességeként könyveljük el, hogy a megbízó személyesen jön el Magyarországra és nem követeli meg a jelentkezőktől, hogy Ausztriába utazzanak egy interjú vagy tesztmunka miatt, ami a fáradtságos utazás következményeként az eredményt esetleg károsan befolyásolná. Ezt a hozzánk jelentkezők többsége átérzi.

Mi csak azokat a jelentkezőket hívjuk tesztmunkára, akik az előzetes telefonos interjú alapján megfelelőnek tűnnek. Ők előtte írásbeli tájékoztatót kapnak, hogy pontosan mi vár rájuk. A tesztmunka napján a szükséges papírok kitöltésekor szóban is adunk nekik pár hasznos tanácsot. A tesztelés maga, 1-1 embernél nem tart 15-20 percnél tovább. Nincs szó bútorok és komplett konyhák összeszereléséről, összerakásáról, a tesztanyagot a megbízó cég hozza, az ebből előállított „termék” a tesztmunka végeztével megy a hulladékba. A tesztmunka során nemcsak a szakmai, hanem a nyelvi készségeket is felmérik, az eredményt a jelentkezők azonnal megtudják. Aki megfelel, azzal a munkakezdésről, a munkakörülményekről részletesebben is elbeszélgetnek.

„Ugyanakkor miért kell egy bútor-összeszerelő asztalosnak “társalgási” szinten németül tudnia? Társalogni vagy dolgozni kell?”

Ez egy nagyon érdekes és tipikus kérdés. Amennyiben az ember egy gyárban dolgozik és egy olyan munkafolyamatot kell elvégeznie, ahol a kommunikációja mindössze abból áll, hogy csak a mosdóba kell kikéredzkedni párszor, ott nem feltétlenül szükséges a beszéd és valóban nem is kívánják, hogy beszélgessen bárkivel is. Az általunk közvetített emberek javarészt osztrák kollegákkal dolgoznak, megrendelőkhöz mennek ki privát lakásokra, ahol nem csak egyszerű „vezényszavakat” kell hogy megértsenek, hanem fel kell tudnia mérni az ügyfél egyéni igényeit, problémáit és megfelelő szinten kell reagálnia azokra.

Furcsa, hogy még mindig azt hisszük mi magyarok, hogy ebben a világban a magyar nyelvvel és munkamorálunkkal sehol sem lehet probléma, pár idegen szó ismeretével pedig majd mindenhol tárt karokkal várnak minket. Egyértelmű, hogy két azonos szakmai tudású jelölt közül azt fogják felvenni egy munkahelyre, akivel jobban tudnak kommunikálni, de még az is előfordulhat, hogy a nyelvi előny a gyengébb szakmai tudású jelölt felé billenti a mérleget.

„Sehol egy szó a személyekről. Kik az alapítók, a tulajdonos(ok), ki a cégvezető, a munkatársak (név és beosztás szerint), nincs adószám és nincs bankszámlaszám – amik elengedhetetlenek egy cégnél!”

Sok hivatalos módszer létezik, hogy egy cégről információkat szerezzünk. Véleményem szerint az alapítók kiléte nem feltétlenül, az adószám és bankszámlaszám pedig főleg nem tartozik egy weboldalra. Az, aki igazán dolgozni akar és képes, a részleteket időben megtudja.

A munkaerő-kölcsönzés, mint fogalom viszonylag régóta létezik a magyar társadalomban is. Külföldön ennek nagyobb múltja és jelene is van. „Rabszolgakereskedelem”-ről nem beszélhetünk, hiszen a munkavállalás feltételeit minden komoly munkaviszony létesítésekor törvényes munkaszerződésben rögzítik, amelyet nem kötelező aláírni.

Téves az a feltételezés is, hogy az asztalos állásra jelentkezőket kölcsönzés keretében foglalkoztatnánk. Mi minden komoly érdeklődőnek elmondjuk, hogy munkaszerződést nem velünk, hanem a megbízó osztrák céggel lehet majd megkötni (ezért is kiemelten fontos a nyelvtudás).

Remélem, hogy a cégünk ellen irányuló, a törvények értelmezésében rágalmazásnak, hitelrontásnak minősülő bejegyzéshez kiteszi cégünk ezen, hivatalos álláspontját is. Amennyiben további információra van szüksége cégünk működéséről, politikánkról, állok szíves rendelkezésére.

Amennyiben szeretne velünk személyesen is megismerkedni, úgy szívesen látjuk a következő asztalos tesztmunkára ahol vendégül látjuk egy kávéra is.

Tatabánya, 2011. április 12.

Nieszner Márton

Irodavezető
greatJob Kft